Saláta férgekből, Hogyan lehet felépülni a giardia-ból


Kiemelt posztok

Megismerkedünk a parazitizmus jelenségével, a parazita férgek - helmintek - felépítési és életműködési jellegzetességeivel. Először is ismerkedjünk meg a férgek általános jellemzőivel: Az állatok közös jellemzője, hogy kétoldali szimmetriájúak, végtagjuk, lábuk nem alakult ki, testük lágy és általában sokkal hosszabb, mint amilyen széles. Ez a testalak lehetővé tette, hogy eredményesen alkalmazkodjanak a vizekben tengerek, édesvizek az iszapos vagy homokos aljzaton való mozgáshoz.

Jól alkalmazkodhattak a szárazföldi saláta férgekből elsősorban a nedves talaj biztosította — körülményekhez. Az életmódjuk saláta férgekből változatos. Ragadozók, szaprofiták, külső és belső élősködők, sőt a moszatokkal szimbiózisban élők is megtalálhatók közöttük. Testfelépítésük közös jellemzője az egyrétegű hám kültakarómelyen életmódtól függően vékonyabb vagy vastagabb belső élősködőknél speciális szerkezetű kutikula lehet.

Jellegzetes mozgásukat, a féregmozgást a bőrizomtömlő hozza létre. A táplálkozásukra a háromszakaszos bélcsatorna a jellemző a laposférgeknél csak kétszakaszos vagy elcsökevényesedik.

Az immunológusok és allergológusok azt gyanítják, hogy a férgesség allergiás tüneteket okozhat. Ez részben igaz. Saját tapasztalatom is azt mutatja, hogy az allergiára hajlamos gyerekeknél előhozhat tüneteket, vagy ronthat a fennálló tüneteken. Ám az is igaz, hogy az, aki gyerekként maga erejéből megtanul elbánni velük, az felnőtt korában ritkábban allergiás, mint akinek nem volt férge.

Az emésztésük a fejlettségtől függően vagy sejten belüli és kívüli, vagy csak sejten kívüli, az emésztőenzimeket a tápcsatorna falának mirigysejtjei termelik. A gázcseréjük többnyire a testfelületen átdiffúzióval történik. Az anyagszállításuk nagyon változatos: az anyagok sejtről sejtre történő átadásától a nyílt keringési rendszeren keresztül a zárt vérkeringésig minden változat megtalálható.

A bomlástermékeket vesécske típusú kiválasztószerveikkel a testüregből, a testfolyadékból távolítják el. Testük működését az egyes törzsekben különbözőképpen megjelenő, a hasi oldalon kialakult dúcidegrendszer szabályozza. A szaporodásuk ivarosan, saláta férgekből történik. Hímnős fascioliasis tojások váltivarú képviselőik egyaránt előfordulnak.

Jó regenerálódóképességüket kihasználva ivartalan módon kettéosztódással is szaporodhatnak. Az egyedfejlődésük is nagyon változatos. A közvetlen fejlődés mellett — különösen a belső paraziták esetén — jellemző a több köztes gazdán keresztüli közvetett, átalakulásos fejlődés. Jelentőségüket mutatja, hogy hatalmas tömegben képesek elszaporodni, ami az ember számára előnyös, de hátrányos is lehet.

saláta férgekből

Számotokra már ismert, hogy az élősködő vagy parazita régiesen: élősdi egy másik faja gazdafaj egyedeinek testében vagy testfelszínén él, és annak testéből táplálkozik. Az ember leggyakoribb parazitái a parazita férgek - helmintek.

Ezen fertőzések népi elnevezése a gilisztásság. A parazita férgek közel faja képes megtelepedni az ember szervezetében. A legtöbbjük a Laposférgek törzséhez vagy a Fonálférgek vagy Hengeresférgek törzséhez tartozik. Laposférgek törzse. A laposférgek nevüket testük háti—hasi lapítottságáról kapták. Jellegzetes szerveik alakultak ki.

saláta férgekből

Testüregük nincs, szerveik közötti teret kötőszövet tölti ki. Kétszakaszos, egynyílású bélrendszerük szájnyílása a hasi oldal közepén található, és a garatban folytatódik.

A második szakasz dúsan elágazva — a bélüregben részben megemésztve — a sejtekig szállítja a tápanyagokat. Az emésztés a bélfal sejtjeiben fejeződik be, és a bélrendszer a test többi sejtjének adja át a hasznosítható molekulákat.

Ebben a törzsben is a testfelületen át, külön légzőszerv nélkül zajlik a gázcsere. Kiválasztásuk elővesécskével lángzósejtek, lásd a szervrendszereknél történik. Saláta férgekből központja páros agydúc­ból és két hosszanti idegkötegből áll. Ezekből indul ki a környéki idegrendszer hálózata.

Általában hímnős állatok, többnyire belső megter­mékenyítéssel.

Így neveld a salátát cserépben!

A laposférgek legősibb formáit az örvényférgek osztályában találjuk. Ezek az állatok édesvízben és tengerekben, esetleg nedves talajon szabadon élnek.

Nevüket a kültakarón található csillók csapkodásával létrejött örvényekről kapták. A ragadozó vagy szaprofita szabadon élő állatoknak az őseiből alakultak ki a leegyszerűsödött szervezetű laposférgek. A külső vagy belső élősködő mételyek, illetve a belső élősködéshez teljesen alkalmazkodott galandférgek. A mételyek szájnyílásuk elhelyezkedésével és a szívógaratjukkal alkalmazkodtak az élősködéshez. A szájnyílásuk a test feji végén található, és az anyagok elszívását, a gazdaélőlényre való rátapadást segíti.

Fűszeres ételek férgekből. Milyen termékek veszélyesek a férgek számára? - Italok March

Garatjuk izmos fala biztosítja a szívóerőt. Az ábra a májmétely félépítését és életciklusát mutatja be. Zöld színnel jelölik a zárt emésztőrendszert, aminek csak szájnyílása és szívógaratja van.

A barna csatornácskák szövevénye az ivari vezetékek, amikből vannak női és hím is, azaz hermafroditák. Ahhoz, hogy tovább haladjunk tisztázni kell pár fogalmat: Végső gazda - amelyben a parazita ivarosan szaporodik Köztes gazda - amelyben az élősködő fejlődik és ivartalanul szaporodik Az ivarérett ivarsejteket létrehozó májmétely a szarvasmarha májában telepszik meg ritkán emberben is - végső gazda.

Az ivarsejtek egyesülése után pete jön létre. A pete a széklettel együtt a szabadba kerül. A következő fejlődési állomás csak akkor következik be, ha édesvízbe sodródik. Itt a petéből kikelő lárva befurakodik egyes csigák testébe.

A csiga testében a lárva több fejlődési állomáson megy át, és végül olyan lárvává alakul, amelyiknek farkocskája van és képes úszni. Ekkor kibújik a csigából.

Keres egy vízi növényt, hozzátapad és burokkal vonja be magát. Várakozik a végső gazdára. A szarvasmarha, amikor a víz közelében elfogyasztja a növény a rátapadt lárvával, az a belekben előbújik, befurakodik a májba és ivaréretté fejlődik.

Mikor fertőződhet saláta férgekből az ember májmétellyel? Ha olyan mosatlan zöldséget, gyümölcsöt saláta férgekből, amelyik szabad vizek közelében nő, esetleg olyan rossz szokása van, hogy szeret fűszálat rágcsálni. Figyeljük meg a macskamétely életciklusát! Ezen parazita végző gazdája lehet sertés, kutya, macska, de az ember is. A májban és az epeutakban telepszik meg.

A végső gazda fenti állatok szervezetében ivaros szaporodás megy végbe, és pete alakul ki.

A pete a további fejlődéshez édesvízbe kell kerüljön. Itt lárvák kelnek ki belőlük és befurakodnak egyes csigák testébe. Másik köztes gazdát keres, ami egy hal. Speciális oldóenzimei "nyála" segítségével átfúrja magát a hal testén és burkot növeszt maga köré. Így várja, hogy a végső gazda szervezetébe jusson. Hogyan fertőződhetünk meg vele? Ha nem megfelelően átsült átfőtt halat fogyasztunk, a szervezetünkbe került lárvák ivaréretté fejlődnek és szaporodnak.

A galandférgek teste leginkább egy saláta férgekből szalagra emlékeztet. Közelebbről megvizsgálva láthatóvá válik, hogy a szalag kis szelvényekből áll össze hosszú lánccá. A testtájak nevei megtévesztőek, hiszen az állatnak nincsen szája vagy bélcsatornája, ezért saláta férgekből könnyű megállapítani, hogy vajon melyik a test feji vége.

Klinikák férgek "fej" egyben rögzítőszerv is, benne található az idegrendszer központja, rajta a szívógödrök, a horogkoszorú és tüskék. A test ízeinek száma akár több ezer is lehet.

Az egyes ízek működése meglehetősen önálló, a többi ízétől független működésű. Egy kifejlett galandféreg tehát a nyak által ivartalan bimbózással létrehozott egyedek összekapcsolódott füzérének is tekinthető. A többi szelvényben csak ivarszerveket és petéket találunk. A galandférgek olyannyira alkalmazkodtak a más élőlény szervezetében való létezéshez, hogy még emésztőszerveik is visszafejlődtek és eltűntek.

A tápanyagokat, az oxigént a teljes testfelületen át veszi fel. Az érett szelvények sorban leszakadnak a féreg testéről és a bennük felhalmozódott petékkel a saláta férgekből székletével együtt a szabadba kerülnek. Ott betokozódnak- "borsóka" lárvává alakulnak. A kifejlett féreg egy a köztigazdát elfogyasztó húsevő ragadozó vagy dögevő emlős, például az ember vékonybelében él, és több méteres hosszúságot is elérhet.

Petéje is képes fertőzni az embert, ekkor a lárva az emberi izomzatban vagy agyban fejlődik ki. A legveszélyesebb galandférgek közé tartozik a szarvasmarha-galandféreg simafejű galandféreg és a sertés-galandféreg horgasfejű galandféreg. Hogyan fertőződhetünk meg velük? Ha nem megfelelően átsült átfőtt sertés vagy marhahúst borsókás húst fogyasztunk. A gyógykezelés szempontjából talán a legnagyobb saláta férgekből okozó féregfertőzés kórokozója a háromtagú galandféreg Echinococcus granulosusmely mm hosszú, főként kutyákban él.

A külvilágba szóródó peték bekebelezésével fertőződnek a szokványos köztigazdák sertés, juh, szarvasmarhaalkalmilag az ember is.

saláta férgekből

A fertőzés leggyakrabban a gyermekkorban következik be. A petékből a vékonybélben kelnek ki a lárvák, melyek a bélfalat átfúrva, elvándorolnak a különböző szervekhez.

Rendszerint a májban vagy a tüdőben ritkábban a csontokban és az agyban telepednek meg, majd folyadékot tartalmazó, vastag falú tok, tömlő ciszta képződik körülöttük. A tömlő növekedése nyomási tüneteket és az érintett szerv szövetének izgalmát okozhatja. A tömlő el is meszesedhet, de ez nem jelent automatikusan elhalást.

A ciszta falának megrepedése, és a belsejében található testidegen fehérjék érintkezése a gazdaszervezet immunrendszerével, életveszélyes, allergia-szerű reakciót anafilaxiás sokkot eredményezhet.

A férgek anyagcserét is folytatnak, és a vékonybélen át felszívódó anyagcseretermékeik toxikusak, tehát károsak az emberi szervezetre. A bélben, a gyomorban gyulladásos folyamatok indulhatnak be, és ez gyomor- és bélgörcsöket okoz. Mellette hányás, szédülés, fejfájás, epileptikus rohamok is jelentkezhetnek, valamint lecsökken a vörösvértestek száma.

saláta férgekből

Mintegy leírt fajukat ismerjük, de tényleges fajszámukat több százezerre becsülik. Életmódjukat tekintve két csoportra oszthatóak: élősködők és szabadon élők. Megtalálhatóak a tengerekben, a félig sós- és édesvizekben, szikes vizekben, mohapárnákban, talajokban, avarban, trágyában stb. A szabadon élő fajok szerves törmelékkel, algákkal, gombafonalakkal, növényi nedvekkel, baktériumokkal táplálkoznak. A ragadozó fajok kisebb állatokat támadnak meg.

Sok faj növényparazitává lett. Jelentős számban különböző állatfajok élősködői. A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszúk testalakjukról kapták. Kültakaró Csillózat nélküli kültakarójuk három rétegű, mely külső vázként szolgál: 1. A kutikula: lipidekből és kollagénhez hasonló fehérjékből áll.

Gyakori megbetegedések

Funkciója a féreg testében a nyomás fenntartása, védelem a külső behatásokkal szemben, a parazita fajoknál a gazdaállat emésztőnedvei elleni védelem. A kutikula az egyed növekedése során többször cserélődik vedlés. Az epidermis: a kutikula alatti, azt létrehozó sejtes szerkezetű réteg. Az izomréteg: az epidermis alatt futó izomréteg minden rostja egyetlen óriási sejtből áll.

Minden izomsejtnek két része van: egy fibrillumokat tartalmazó, összehúzódásra képes talprésze, és egy összehúzódásra képtelen, az idegrosthoz kapcsolódó, szarkoplazmát és sejtmagot tartalmazó része. Izomrendszer Bőrizomtömlővel mozognak. Saláta férgekből bőrizomtömlő csak a fonálférgekre jellemzően kizárólag hosszanti lefutású izmokból áll.

Ezért a fonálférgek nem tudnak összehúzódni vagy emelkedni, ehelyett jobbra-balra hajladoznak és tekerednek. Idegrendszer és érzékelés Az izmokat két idegtörzs idegzi be. A többi állattól eltérően, ahol az idegrendszer elemei sejtek nyúlnak az saláta férgekből nyul fogbetegsegek, itt az izomsejtek nyúlványai létesítenek kapcsolatot az idegrendszerrel.

A hasi idegpályán idegdúcok sora figyelhető meg. Az általában kevés sejtből felépülő idegrendszer központja a feji végen található garatideggyűrű. Különleges érzékelő szerveik a feji végen található amphidiumok és egyes csoportoknál Secernentea a farki végen található phasmidok. Emésztőrendszer A szájnyílás a féregtest elülső végén nyílik. Ajkak veszik körül. Ha a szájüreget megvastagodott kutikula veszi körül, saláta férgekből szájtok a neve.

saláta férgekből

A fajok egy részénél a szájüreg egyszerű, fegyvertelen; míg másoknál életmódtól függően szájszurony stylusfog, vagy tüskeszerű képződmények fordulnak elő. A szájnyílás a kutikulával bélelt szájüregbe vezet, onnan tovább az izmos nyelőcsőbe. A nyelőcső izmos, két részre osztható. Utóbbiban vannak a nyelőcsövi mirigyek. A nyelőcső lehet sima, de számos fajnál két duzzanat látható rajta. A bélcsatorna egyszerű, izmok nélküli, egyrétegű hengerhám béleli.

saláta férgekből

A testvégi csúcs közelében találjuk a bélcsatorna kivezető nyílását. Keringés, légzés A megemésztett saláta férgekből hasznos elemeinek elszállítására nem áll rendelkezésre specializált keringési rendszer, és külön légzőszerv sincs az oxigén felvételére és elosztására.

Ezt hívjuk diffúz légzésnek.