Kerek féreg szimmetria típusa
Bemutatás "laposférgek". Fokozat ciliáris férgek ciliáris férgek bemutatása
Általános jellemzés Az állati többsejtűség eredete[ szerkesztés ] A többsejtű állatok kialakulására számos elmélet született. Ezek jó része ma csak történeti jelentőségű Papp pp. Amőboid hipotézis[ szerkesztés ] Eszerint az első többsejtű állatok tengerfenék-lakó amőboid alakokból létrejött plasmodiumok voltak.
A radiális szimmetriájú alakok például Cnidaria ilyenekből vezethetők le. Ennek az elméletnek az egyik variánsa, hogy a kiindulási alak egy sejtes szerveződés nélküli, sokmagvú alak volt, az ún.
Ennek az elméletnek számos súlyos hiánya és ellentmondása van, ezért megcáfoltnak tekinthető. Ilyen ellenérvek: az egysejtűeknél nemcsak az ún.
Nem magyarázza meg ez az elmélet sem azt, hogy hogyan jön létre a soksejtű szerveződés a plasmodiumból, sem pedig azt, hogy hogyan jöhet létre egy bilaterális szimmetriájú test a szimmetria nélküli plasmoidból. Ennek az elméletnek két fontos támaszának tűnt a Ciliata -k organellumainak és a Turbellaria -k örvényférgek belső szerveződésének bizonyos felületes hasonlósága, illetőleg az az elterjedt felfogás, hogy kerek féreg szimmetria típusa örvényférgek parenchyma -szövete syncytialis jellegű.
- Kerek féreg szimmetria Evolúciós mintázatok, makroevolúció
- Mit jelent a helmintus
- Eszköz az extraintestinalis helminták kezelésére
- Rothadt lélegzet egy felnőtt ügyben
- Az emberi zigóta megosztása.
- Ascaris egy parazita
Ez az elmélet is számos ponton tévesnek bizonyult, mivel helytelen előfeltételezéseken alapult. Először: az Opalina -félék nem állnak kapcsolatban a csillósokkalhiszen szaporodási-egyedfejlődési ciklusuk teljesen más.
Organellumaik felépítése és elhelyezkedése is legfeljebb analóg daphnia paraziták a soksejtűek szerveinek kialakulásával, homológia köztük nincs.
Végül: elektronmikroszkópos vizsgálatok megcáfolták azt a sokáig elterjedt nézetet, hogy a Turbellaria parenchyma szövete syncytialis jellegű volna, ehelyett azok sejtes szerkezetét bizonyították be.
Általános jellemzés | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
Ezzel a cellularizációs hipotézis utolsó érve is megdőlt. Sejttelep- cormus- hipotézis[ szerkesztés ] Egyszerű magyarázat, amely sejtfonalas illetve sejtlemezes algák mintájára vezeti le a soksejtű állatok létrejöttét. Előnye, hogy ténylegesen meglévő szervezetekből indul ki; hátránya, hogy csupán leírja azt, ami megvan de nem az állatvilágban!
Telepes Kerek féreg szimmetria típusa szerkesztés ] A legelterjedtebb magyarázat, amely telepes Flagellata -k valamely típusát tekinti a többsejtűség kiindulásának.
Itt is két további fő lehetőségre lehet gondolni. Evolúciós mintázatok, makroevolúció Az állatok leszármazási fája Bármely jelleg eredetének és evolúciójának megértéséhez szükséges a filogenetikai viszonyok ismerete.
Az egyik az, hogy ez az ostoros sejtkolónia lemezszerű, aljzaton kerek féreg szimmetria típusa test volt. Ennek két eltérő funkciójú sejtrétege alakulhatott ki, a mai Placozoa -hoz hasonlóan. Ennek az elgondolásnak a hiánya, hogy nem magyarázza meg a sejtlemez kialakulásának a módját. Ha a sejtlemez elsődleges volna, akkor a zigóta első osztódásainak is már egy síkban kellene történniük.
Erre a többsejtű állatok körében nem ismerünk példát. A másik nehézség abból adódik, hogy az ősi többsejtű csoportokban általános, szabadon úszó lárvaalak kerek féreg szimmetria típusa sem ad magyarázatot. Ennek ugyanis a sejtlemez-test elsődlegessége esetén másodlagosan kellett volna kialakulnia, holott az egyedfejlődés menetéből éppen annak ellenkezőjére lehet gondolni.
A másik vélemény szerint az elsődleges kiindulási alak a szabadon úszó pelágikus sejtkolónia. Ennek a modellje az egyik változat szerint egy Volvox -szerű gömbkolónia, amelyben megfigyelhető az ivari és a szomatikus sejtek differenciálódása is.
Nincs azonban jele a csíralemezek kialakulásának és a további differenciálódásnak. Nem találunk a Volvox -kolóniáknál semmilyen olyan morfológiai jelleget sem, amely a többsejtű állatok jellegeivel kapcsolatba hozható volna. Ilyen okok miatt már régóta fereghajto felszivodasa galléros-ostoros kolónia az, amelyet leginkább a többsejtűség kialakulásának kezdeti stádiumával kapcsolatba hoznak.
Ez esetben is további magyarázatra kerek féreg szimmetria típusa azonban a csíralemezek kialakulása és a szöveti szerveződés, amelyre további elméleteket dolgoztak ki. Abból indul ki, hogy a kerek féreg szimmetria típusa megfelelő hipotetikus lény, a blastaca vegetatív pólusa a gasztrocoel betüremkedik, ezáltal emésztőüreg gasztrocoel alakul ki, a sejten belüli emésztést sejten kívüli váltja fel.
Ez a stádium a gastraea. Elsődlegesnek az invaginációs, betűrődéses gasztrulációt tartja, s az így létrejövő kerek féreg szimmetria típusa radialis szimmetriáját és pelágikus, szabadon úszó életmódját.
Kerek féreg szimmetria típusa jellemzés Brehm: Állatok világa Kézikönyvtár Haeckel szerint az animális póluson történő rögzüléssel, szesszilizációval jön létre a gastraea-ból a szintén radiális szimmetriájú csalánozó polip-alakja. Ez az elmélet a polip-gastrocoel gastralis tasakjaiból vezeti le a cölóma kialakulását. Mecsnyikov-féle Fagocitella-hipotézis[ szerkesztés ] Kiinduló feltételezése az, hogy az invaginációs kerek féreg szimmetria típusa másodlagos az inmigrációs gasztrulációval szemben.
Mint a fagocitózis felfedezője, Mecsnyikov rámutatott arra is, hogy a mozgékony fagocitákkal való emésztés ősibb, mint a gasztrocoelben történő sejten kívüli emésztés. Eszerint tehát először egy fagocita-sejtekkel részleges kitöltött blastula jön létre, az ősszáj megnyílása másodlagosan történik.
Kerek féreg szimmetria típusa. Az állatok evolúciója
Ennek az elméletnek a korszerűsített változatát Ivanov orosz kerek féreg szimmetria típusa féreg kezelés után ki, aki szerint a kiindulási alak egy galléros-ostoros kolónia lehetett. Ez a kolónia fagocita módon táplálkozott. A továbbiakban védő-mozgó kinoblaszt és emésztő funkciójú fagocitoblast két sejtréteg alakult ki. Egy korábbi fagocitella-stádiumból vezeti le a szivacsok kialakulását, amikor a fagocitoblaszt amőboid sejtjei kívülre kerültek, a kinoblaszt-ból pedig az üregrendszer alakult ki.
Ennek a logikus levezetésnek egyetlen komoly gyengéje az ősszáj-ősbélüreg probléma megoldatlansága.
Ha ugyanis a fagocitoblaszt-sejtek zárt blasztula-üreg belsejébe vándorolnak, akkor nem látható, hogyan jutnak táplálékhoz és hogyan fejtik ki emésztő kerek féreg szimmetria típusa. Ezért a legfőbb nehézség itt is az ősszáj kialakulásának magyarázata.
Ennek ventrális epithelje extracelluláris emésztésre képes, tehát megfelelhet annak a sejtrétegnek, amelyből az entoderma levezethető.
- Brehm: Az állatok világa / Általános jellemzés, Kerek féreg szimmetria
- Kenőcs paraziták ellen
- Modern antihelmintikus gyógyszer
- Gonococcusok Trichomonas ban
- Általános jellemzés Brehm: Állatok világa Kézikönyvtár A csigák morfológiája — Wikipédia Kerek féreg szimmetria Típusok Fonálférgek, vagy fonálférgek latin Nematoda, fonálférgek.
- Emberekben a helminták elleni gyógyszerek
A planuloid-hipotézis[ szerkesztés ] Kombinálja a Haeckel-féle gastraea és a Mecsnyikov-féle fagocitella hipotézist. Az egyrétegű, radiálszimmetrikus blastaea-ból indul ki. A sejten belüli, fagocita-típusú emésztést tartja kerek féreg szimmetria típusa.
A pelágikus planuloid alakká való átalakulás ez a szivacsok és a csalánozók lárvális alakjának felel meg immigrációval történik.
Ezáltal a blasztocöl először teljesen kitöltődik sterrogastrula ill. Tartalomjegyzék Megmarad az elsődleges sejten belüli emésztés, mivel e stádiumban még nincs gastrocoel és gastroporus. A másodlagosan szesszilissé váló szivacsok, és elsődlegesen radiális szimmetriájú csalánozók ahol a pelágikus medúza-alak az elsődlegesen ivaros alak és az elsődlegesen acoel laposférgek is ebből a planuloid a kerek féreg szimmetria típusa lárvalakokkal jól egyező alakból vezethetők le.
A jelentősebb új kutatók zöme Beklemisev, Hyman, Ivanov, Reissinger stb. A legjelentősebb módosítás az ún.
