Hosszú férgek paraziták


A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Származásuk, elterjedésük[ szerkesztés ] A vedlő állatok Ecdysozoa főtörzsének három nagy kládja valamikor a neoproterozoikum végén — kambrium elején különült egy egymástól, és nem sokkal később a élhetnek e férgek a belekben kívül is különváltak testvércsoportjuktól, a húrférgektől Nematomorpha.

A hosszú evolúciós idő alatt képviselőik rendkívül változatos élőhelyekhez alkalmazkodtak. A as évekre mintegy 20 fajukat írták le. Tényleges fajszámukat több százezerre becsülik, és ezzel az ízeltlábúak után valószínűleg övék az állatvilág második legfajgazdagabb törzse.

Nemcsak fajgazdagok, de egyedszámuk és így sűrűségük is jelentős: egy maréknyi földben akár több ezer egyedük is található. Fosszíliáik[ szerkesztés ] Szilárd váz hiányában rosszul fosszilizálódnakezért evolúciójukat alapvetően közvetett adatokból rekonstruálják. Ősi eredetük fő bizonyítéka testük konzervatív és egyöntetű felépítése.

Nem valamilyen fejlettebb csoportból egyszerűsödtek, hanem egyenes vonalban, progresszíven fejlődtek ilyenné.

Mégis, már a kambrium időszakból valószínűsíthetők lenyomataik. A hosszú férgek paraziták ellenére a földtörténeti újkorból kainozoikum is ismeretesek Nematoda fosszíliák pl. Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés ] Több olyan elsődleges tulajdonságuk van, amely az állatvilág más taxonjaira nem jellemző.

Ezek közül a legfeltűnőbb a hengeres, megnyúlt, kör keresztmetszetű test. Tagolatlan, szelvényezetlen testük hengeres, kör keresztmetszetű. Szilárd vázuk nincs; a testfolyadék nyomása az úgynevezett hidrosztatikai váz tartja egyben őket. Viszonylag egyszerű felépítésű, szelvényezetlen állatok. Egyes testrészeik szimmetriája hatsugaras, másoké kétoldali.

Fonálférgek

Szervezetükben csillós sejtek — az érzékszervek kivételével — szinte egyáltalán nincsenek. Hosszuk igen változó: a legkisebbek az egy millimétert sem érik el, a legnagyobbak több méteresek. A talajban szabadon élők általában mikroszkopikusak, az állatokban élősködők jóval hosszabbak. Az egy fajhoz tartozó egyedek közül a nőstények mindig vastagabbak a hímeknél ivari dimorfizmus. Testük általában majdnem színtelen, csak a béltartalom színezi valamelyest. A test egyes szervei sugaras, míg mások bilaterális szimmetriát mutatnak.

Testük végén ragadós anyagot termelő mirigy van. Testük áltestüreges, tehát a fonálférgek nem valódi testüreges állatok. Ez a testüregtípus átmenet a testüreg nélküli szervezetek és a valódi testüregesek között.

Az orsóférgesség okai, tünetei és kezelése

A bélcső és a test fala között kialakult testüreget gyakran kötőszövet tölti ki, ez az úgynevezett pseudocoel. A testüket felépítő sejtek száma többé-kevésbé állandó, ez a sejtszámkonstancia egyben azt is jelenti, hogy a fonálférgek képtelenek regenerálódni. Kültakarójuk[ szerkesztés ] Csillók nélküli kültakarójuk külső vázuk háromrétegű: 1.

A kutikula glikoproteinekbőllipidekbőlkollagénhez hasonló fehérjékből és keratinszerű anyagból áll; ezek különböző irányú rétegekben helyezkedhetnek el — az Ascaris fajok kutikulájában például kilenc réteg különíthető el.

Fenntartja a féreg testében a hidrosztatikai nyomást, véd a külső behatásoktól, az endoparazita fajokat a gazdaállat emésztőnedveitől is. Felülete általában sima, vagy haránt irányban gyűrűzött.

hosszú férgek paraziták

Rajta hosszanti redők, bordák húzódhatnak. A parazita fajoknál gyakran megtalálható a test két oldalán elhelyezkedő feji cervicalisoldalsó lateralis és farki caudalis lebeny ala. Az egyed növekedése során többször cserélődik; ez a folyamat a vedlés. A kutikula általánosan jellemző az Ecdysozoa főtörzs fajaira, így az ízeltlábúakra is.

Felszíne általában sima, de egyes fajoké harántirányban redőzött — akár annyira is, hogy szelvényezettség látszatát kelti.

Megosztás Intro Text Kutyájában sokféle féreg élősködhet, orsó- galand- kampós- és ostorféreg, sőt akár egysejtű élősködők is Giardia.

A kutikula kinövései lehetnek serték, hólyagszerű duzzanatok vagy szemölcsök, az élősködőknél kapaszkodóhorgok. A serték elsősorban a vízben élőkre jellemzők. A Torquentia és Secernentia osztályok fajainak testén kétoldalt hosszanti kiemelkedések oldalmezők vagy oldallemezek futnak végig.

Az epidermisznek megfelelő hipodermisz hypodermis : a kutikula alatt található és előbbi anyagát termelő, egy- vagy többrétegű, sejtes szerkezetű vagy sejthatárok nélküli, sokmagvú plazmatömeg syncytium. A hipodermisz helyenként megvastagodhat és léceket alkotva hosszanti kötegekre tagolhatja és az izomréteget.

Dorzálisventrális és laterális lécek egyaránt kialakulhatnak. A lécekben futnak az idegtörzsek, illetve a két oldalsóban a kiválasztó szerv csövei. A hipodermiszsejtek magjai is itt, a lécekben vannak.

Az izomréteg: az epidermisz alatt futó izomréteg minden rostja egy-egy óriási sejt. Minden izomsejtnek két része van: egy fibrillumokat tartalmazó, összehúzódásra képes talprész és egy összehúzódásra képtelen, az idegrosthoz kapcsolódó, szarkoplazmát és sejtmagot tartalmazó rész. Izomrendszerük[ szerkesztés ] Bőrizomtömlővel mozognak; a fonálférgek egyedi jellemzőjeként ez kizárólag hosszanti izmokból áll.

Ezért nem tudnak összehúzódni vagy emelkedni, ehelyett jobbra-balra hajladoznak és tekerednek.

hosszú férgek paraziták

Idegrendszerük és érzékelésük[ szerkesztés ] Az izmokat két idegtörzs idegzi be. Ezen hosszanti lefutású vastag idegpályák az állat háti dorzális és hasi ventrális oldalán, míg subventralis hosszú férgek paraziták subdorsalis helyzetben vékonyabb idegtörzsek futnak. A többi állattól eltérően, ahol az idegrendszer elemei sejtek nyúlnak az izomsejtek felé, itt az izomsejtek nyúlványai kapcsolódnak az hosszú férgek paraziták.

A hasi idegpályán idegdúcok sora figyelhető meg. Az általában kevés sejtből felépülő idegrendszer központja a fej mögött található garatideggyűrű. Különleges érzékelő szerveik a feji végen található paraziták mazsolában és egyes csoportoknál Secernentea a farkon található phasmidok. Ancylostoma duodenale szájnyílása Emésztőrendszerük három szakaszos. Szájnyílásuk és előbelük gyakran háromsugaras szimmetriát mutat.

A szájnyílás férgek mérgezése féregtest elülső terminálisán, illetve dorzálisan vagy ventrálisan nyílik. Ajkak veszik körül. Ha a szájüreget megvastagodott kutikula veszi körül, akkor szájtok a neve. A fajok egy részénél a szájüreg egyszerű, fegyvertelen; másoknál életmódjuktól függően szájszurony stylusfog, vagy tüskeszerű képződmények fordulnak elő, így szájszervük felépítése jól mutatja életmódjukat.

A szájnyílás a kutikulával bélelt szájüregbe vezet, onnan tovább hosszú férgek paraziták izmos nyelőcsőbe pharynx.

A nyelőcső izmos, paracelsus paraziták részre osztható: corpus és postcorpus. Utóbbiban vannak a nyelőcsövi mirigyek. A nyelőcső lehet sima, de számos fajnál két duzzanat bulbus látható rajta.

A bélcsatorna egyszerű, izmok nélküli, egyrétegű hengerhám béleli. A testvégi csúcs közelében találjuk a bélcsatorna kivezető nyílását anus. Keringési rendszerük, légzésük[ szerkesztés ] A megemésztett táplálék hasznos elemeinek elszállítására nem áll rendelkezésre specializált keringési rendszer, és külön légzőszervük sincs az oxigén felvételére és elosztására.

Ezt hívjuk diffúz légzésnek. Ehelyett minden tápanyag és melléktermék a testüregben gyűlik fel a hasuk alján húzódó két csatornában.

Belső élősködők: férgek

Mivel se béledényrendszerük, se légzőszervük nincs, keringést a testnedvek helyettesítik, az oxigént pedig kültakarójukon át veszik fel. Életmódjuk, élőhelyük[ szerkesztés ] Rendkívül alkalmazkodóképesek, így olyan élőhelyeken is fennmaradnak, ahol egyetlen állattörzs sem tud megtelepülni.

hosszú férgek paraziták

Egyaránt előfordulnak a mélytengerekben, az édesvizek valamennyi típusában és a brakkvizekben. Megélnek a szikes tavak és a hőforrások szélsőséges feltételei közt is. Több méter mélyre hatolnak a talajba, még a sivatagokban is. Megtalálhatóak a mohapárnákban, az avarban, a trágyában stb. Életmódjuk szerint két hosszú férgek paraziták osztják őket: élősködőkre és szabadon élőkre.

A szabadon élő fajok szerves törmelékkel, algákkal, gombafonalakkal, növényi nedvekkel, baktériumokkal táplálkoznak; a ragadozók kisebb állatokat főleg kerekesférgeketmedveállatkákatkisebb gyűrűsférgeket vagy más fonálférgeket támadnak meg. Jelentős szerepet játszanak a szerves anyagok lebontásában. Sok faj növényparazitává vált növényi nedvet szív ; sokuk állatokon élősködik.

Szinte valamennyi élőlénynek van gazdaspecifikus fonálférge.

"Hogy kerültek ezek oda? És hogy hagyhattam őket ennyi ideig a szervezetemben?"

A termesztett növényeken a gyökér, a szár, a gumó és a levél károsításával jelentős veszteséget okozhatnak. Vírus- baktérium- és gombaterjesztő szerepük is jelentős. Ők maguk viszont az atkákaz ugróvillásoka hangyákés különböző rovarok lárváinak zsákmányállatai, sőt egyes gombák is képesek befogni őket Bakonyi et al. Számos parazita faj köz- és állat-egészségügyi szempontból is jelentős kártevő.

A kerekesférgekhez és a medveállatkákhoz hasonlóan a fonálférgek is képesek anabiotikus állapot, úgynevezett kriptobiózis kialakítására. Ez a hosszú nyugalmi állapot segít az egyedeknek átvészelni a hosszabb környezeti stressz időszakait pl. Egyes fajok szaporodását párzóhorog segíti. A hímeknek egy vagy két pár heréje van. A nőstények a petéket azok érése és megtermékenyülése után rakja le.

A szabadon élő fajok fejlődésmenetében hat stádium különül el: pete állapot, négy lárva stádium L1, L2, L3, L4 és felnőtt adult hosszú férgek paraziták. Embrionális fejlődésük rendkívül gyors, ivarszerveik kezdeményei már a fejlődés igen korai szakaszában elkülönülnek.

Lárvájuk négyszer vedlik, mielőtt ivaréretté válna. Az élősködő fonálférgek fertőző alakja általában az L3 stádium. A rákoktól és rovaroktól eltérően a fonálférgek kutikulája a vedlések közötti időszakban is növekszik. A kifejlett állatok nem vedlenek, de kutikulájuk tovább nő. Az hosszú férgek paraziták fajok fejlődésmenete az általános sémától erősen különbözhet, különösen a gazdaszervezetek, illetve a közeg vizes, szárazföldi sajátosságai miatt.

Bélféregtől légzési panaszok...

A fonálférgekben érdekes módon átlagosan kevesebb testi sejtet találunk, mint a többi, hasonló méretű féregtörzsben. Ez azért lehet, mert a növekedés sokszor nem sejtosztódással, hanem az egyes sejtek megnövekedésével zajlik.

Ebből adódóan a juvenil példányok szervezetében hasonló mennyiségű sejtet találunk mint az ivarérett egyedekben.

hosszú férgek paraziták

Az Aschelminthes vagy Pseudocoelomata néven illetett csoportot mára elvetették mint természetes egységet. Nagyon valószínű ugyanis, hogy a fonálférgek egyszerű testfelépítése már egy fejlettebb ősi formából való redukciónak és egyszerűsödésnek az eredménye, ami által a rendszerezést sem alapozhatjuk a pseudocoel testüreg meglétére.

A Secernentea osztály Phasmidia néven is ismert, mert rendelkeznek phasmidiumokkal kémiai ingerekre érzékeny szervek, melyek egyes fonálférgek farki végén helyezkednek el. A feji végen két körben 16 papilla található.

A parazita fajoknál ezek a papillák jelentősen módosulnak.

hosszú férgek paraziták

A kutikula gyakran hossz és haránt irányban bordázott. A kiválasztószerv jól fejlett, páros oldalcsövekből áll, melyeknek közös, kutikulával bélelt kivezető járatuk van.

hosszú férgek paraziták

A hímeknél farki papillák, lebenyek bursa copulatrix előfordulnak. Szabadonélők, valamint növényi és állati paraziták. Jellemzően nem víziek.

  • Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő.
  • Külső paraziták emberben
  • Az orsóférgesség okai, tünetei és kezelése
  • Tippek és tanácsok Belső élősködők: férgek Egy egészséges kutyának jó a tartása, éber, kíváncsi és érdeklődik a környezete iránt.
  • Élősködők nélkül élnek
  • Nem tudom kihozni a férgeket
  • Hogyan ismerheti fel a galandférgesség tüneteit kutyájánál?

Az Adenophorea osztály, amely Aphasmidia hosszú férgek paraziták is ismeretes volt, esetében nincsenek phasmidok. Az amphidiumok változatos felépítésűek. A 16 feji érzékszerv serték, papillák az ajkakon vagy mögöttük helyezkednek el. A kutikula általában sima, de hosszanti és haránt irányú csíkozottság is előfordul.

A kiválasztószerv hasoldali, egyetlen sejtből áll, kivezető csöve kutikulával nem bélelt. Szabadon élő tengeri, édesvízi és szárazföldi fajok tartoznak ide.