A nagy féreg kultusza, Metró – Wikipédia


Nem nyomdahű változat.

A nagy féreg kultusza

Tudományos célú felhasználáshoz ajánlatos összevetni a nyomtatott kiadással. SLÍZ MARIANN Erzsébet királyné a ponyván — kultusz és politika Erzsébet magyar királyné és osztrák császárné alakja körül a magyarok között már életében kialakult egyfajta kultusz, halálának körülményei pedig szinte szentnek kijáró tiszteletet és imádatot váltottak ki az ország népéből.

Kultusza azóta is töretlenül virágzik, amint azt az eltelt több mint száz év alatt született számtalan róla szóló tudományos és irodalmi igényű mű, szobor, festmény, játék- és animációs film stb.

a nagy féreg kultusza fehér nyelv hányinger rossz lehelet

Nagy császárnék fiatal lány korukban. E kultusz különböző aspektusaival már több munka is foglalkozott, Niederhauser Emil például részletesen tárgyalta a genfi merénylet sajtóvisszhangját, [7] DeményDittel Lajos a szépirodalmi, [8] Basics Beatrix pedig a képzőművészeti vonatkozásokat emelte ki; [9] F.

Dózsa Katalin megemlékezett a királyné szépségének a kortársak és az utókor általi, szinte már vallásos tiszteletéről, [10] Vér Eszter Virág pedig nemrég áttekintette a királyné emlékének megőrzésére tett hivatalos intézkedéseket törvénybe iktatás, emlékszobrok, -kiállítások és -ligetek stb. Az Erzsébet-kultusz kialakulásában, formálódásában jelentős szerepet játszottak a királyné életében és különösen halála után, az újságokat, könyveket nemigen olvasó, szegényebb nép körében terjesztett ponyvák.

Ezek különböző típusairól, jellegzetes témáiról részletes tájékoztatást ad Pogány Péter [12] és Békés István [13] alapműnek számító munkája, egyikük sem emlékezik meg azonban hosszabban a híres történelmi személyeket középpontba állító ponyvákról. Ez talán azzal magyarázható, hogy e tematika nem hozott létre külön ponyvatípust: az ismert, többnyire kultikus tisztelettel övezett személyek életéről szóló ponyvák a kitalált történeteket elmesélő, széphistóriákkal rokon ponyvákhoz állnak közel, a történelmi nagyságok erőszakos vagy tragikus halálát bemutatók pedig ezer szállal kapcsolódnak a Békés által oly részletesen bemutatott bűnügyi ponyvákhoz, hírversekhez.

Az előbbire jó példát nyújtanak a Kossuth életét és emigrációbeli, kitalált kalandjait például indiánokkal való találkozását, farkasokkal vívott harcát stb. Lajos bajor király öngyilkosságáról szóló história Németországban Umberto olasz király elleni merényletet örökíti meg; [19] számtalan ponyva szólt Majláth György országbírónak a fővárost sokáig izgalomban tartó meggyilkolásáról és a bűnösök kézre kerítéséről, majd kivégzéséről; [20] ha pedig éppen nem történt semmi tragikus a nagyvilágban, még mindig elő lehetett venni egy korábbi gyakran jóval korábbi esetet, például II.

Lajos magyar király halálát. E sajtótermék jellegéből adódóan nem hosszú életű: rossz minőségű papírra nyomtatva könnyen elpusztult, ráadásul a parasztok számos más célra is hasznosíthatták az anyagát. Így születhetett ponyva Erzsébet haláláról még ban is: [21] két év hosszú idő; az alatt a korábbi ponyvák jó része már elpusztult, részleteikre nem emlékeztek, megmaradt viszont az általuk előidézett érzelmek emléke. A a nagy féreg kultusza ezeket tekintem át, kitérek a kultusz építésében játszott szerepükre, a korabeli újságcikkekkel való kapcsolatukra, végül pedig arra, hogyan igyekeztek a nyomdászok egyéb célokra is felhasználni a történteket.

Az Erzsébet életében született ponyvák A húsz ponyvából mindössze három született a királyné életében. Ezek közül a feltételezhetően legkorábbi év nélkül jelent meg. Ebben a királyné bizalmasa tájékoztatja az asszonyt, hogy fia a német egységért vívott háborúban megsebesült, s a kórházban találkozott a betegeket látogató Erzsébettel.

A cigánylegény nem engedte levágatni a kezét, mivel azonban másképp meghalt volna, a királynénak sikerült rávennie, hogy egyezzen bele az operációba. Sőt, a legény kérésére egészen addig a nagy féreg kultusza volt, amíg el nem altatták, s a műtét után visszatért a beteg vigasztalására.

a nagy féreg kultusza emberi lapos férgek

Azt is megígérte, hogy átviteti a tiszti a nagy féreg kultusza, felgyógyulása után pedig életjáradékot biztosít neki, hiszen karja elvesztése miatt többé nem lesz képes dolgozni. A ponyva célja tehát a királyné jóságának hangsúlyozásával nyilvánvalóan az volt, hogy növelje a nép szimpátiáját a császári család iránt.

A dinasztiából kétségtelenül Erzsébet volt a magyarok számára a legelfogadhatóbb: házassága amnesztiát hozott sok száműzött és bebörtönzött szabadságharcos számára, s ekkorra már lehetett róla tudni, hogy konfliktusba került a magyarok által gyűlölt Zsófia főhercegnővel és a császári udvarral.

a nagy féreg kultusza emberi paraziták betegség

Ráadásul évszázadok óta ő volt az első magyar királyné, aki beszélte népe nyelvét, és ismerte történelmét. Ezért a feléje irányuló rokonszenv erősítése segíthetett a magyarok és a császár közötti közeledésben, amelyre nemcsak a passzív ellenállásban kifáradt, a Bach-rendszerben meggyötört, gazdaságilag egyre inkább lemaradó országnak, hanem — különösen a háborúban elszenvedett megalázó vereség után — az udvarnak is nagy szüksége volt.

Bár a ponyván nem szerepel évszám, mindezek alapján valószínűsíthető, hogy a kiegyezés körül, valószínűleg ban, esetleg ben születhetett.

  • И насколько велика была умственная мощь, которой обладали и которую без колебания использовали эти странные люди.
  • Этот вопрос никогда прежде не поднимался.
  • Аналогично Диаспару, Лис, должно быть, тоже вывел подземную дорогу из - Я прибыл сюда так же, как и в прошлый раз, - сказал Элвин, не в силах удержаться от возможности поразвлечься за их Двое Сенаторов уставились на третьего, который развел руками в знак полного недоумения.

A második ponyva ből származik. A balladaformájú, nyolcsoros versszakokból álló költemény egy kitalált történetet mesél el. A királyné még bajor hercegkisasszony korában eltévedt egy erdőben sétálva, s egy fa alá heveredvén csodás álmot látott: idegen, lovagias és daliás nép között élt, akik elbuktak a szabadságért folytatott harcukban, ő azonban hét év múlva a királynéjuk lett, s újra felemelte őket.

E műről már az évszám ismerete nélkül is meg tudnánk mondani, hogy a kiegyezés után született, hiszen a királyné közvetítő szerepét hangsúlyozza. E fényűzés miatt az előállítási költségek jóval magasabbak lehettek, mint egy átlagos ponyva esetében.

Ezt nyilvánvalóan egy kis vidéki nyomda nem tudta volna vállalni, de feltehetőleg a fővárosi Bartalits Imre is kapott állami támogatást hozzá.

Erre utal a szöveg Ferenc Józsefet dicsőítő hangja is: rossz tanácsadók elszakították egymástól a nemzetet és az uralkodót, de a király és Isten megszüntette ezt a szakadékot, s azóta az ország óriási fejlődésen ment keresztül. A prózai szöveg aprólékosan felidézi a 25 évvel korábbi eseményeket; ugyanilyen részletesség figyelhető meg később az Erzsébet elleni merényletnek, illetve a királyné temetésének leírásában is.

  • És az bizony zavaros, nehezen követhető, ami azonban csak a kisebbik baj.
  • A nagy féreg kultusza, Metró – Wikipédia
  • Cselekmény[ szerkesztés ] Alább a cselekmény részletei következnek!
  • Metró – Wikipédia
  • Ez utóbbi helyen szalonnát áldoztak ne­ki.
  • Magyar Könyvszemle - évf. () 4. sz. - EPA

A bemutatott ponyvákból egy meglehetősen sztereotip kép rajzolódik ki: a jó királyné betegeket látogat, szereti és jól ismeri népét — a feltűnően hiányzó atyafigura helyett tehát a formálódó kultusz megteremti az anyát.

Erzsébet valójában nyűgnek érezte a kórházak és egyéb intézmények látogatásával kapcsolatos kötelességeit, akárcsak az állami ünnepségeken való részvételt.

a nagy féreg kultusza férgek felnőtteknél hogyan lehet eltávolítani

Gödöllőt ugyan kedvelte, de az ország egyéb részeit nemigen járta be, s itt-tartózkodásában sem elsősorban a magyarok iránti szeretete, a nagy féreg kultusza a bécsi udvartól való eltávolodás vágya, a nyugodt életkörülmények és egy híveiből álló kör kialakítása, illetve az udvar provokálása motiválta.

A következő 17 ponyva vizsgálatából az is kitűnik majd, változott-e ez a kép a királyné halála után. A merénylet után megjelent ponyvák 2. Hitelesség A vizsgált 20 ponyvából 17 a királyné halálával, temetésével vagy gyilkosával foglalkozik. Ez az arány egyrészt az Erzsébetet övező imádattal, illetve a merénylet keltette megdöbbenéssel és őszinte bánattal magyarázható; ez leginkább a gyászdalokban tükröződik.

a nagy féreg kultusza paraziták vagyunk a föld testén

Másrészt azonban komoly szerepe volt e művek népszerűségében az emberi kíváncsiságnak, szenzációéhségnek. A hírversek és a prózai szövegek aprólékos információkat közölnek a gyilkos személyéről, felkészüléséről, cselekedetéről, a királyné utolsó perceiről és a hír fogadtatásáról a különböző nagyvárosokban és természetesen az uralkodócsaládban.

Céljuk nyilvánvalóan nem csupán az érzelemkeltés és az emlékezés volt, hanem sokkal inkább az újságot nemigen olvasó közönség tájékoztatása és — bármilyen morbid gondolatnak tűnik is — a szórakoztatás.

Az újságok egyébként ugyanilyen részletesen számoltak be a történtekről: nyilvánvalóan erősen motiválta őket, hogy a mindenkit érdeklő szenzációnak köszönhetően megnöveljék a példányszámot. Vége le volt törve, de valószínűleg csak akkor tört el, midőn a gyilkos a kövezetre dobta; vérnyomokat nem találtak rajta.

Metró 2033

Ez természetesen nem véletlen: a ponyváknak az olvasóknál valamivel magasabb műveltségű szerzői többnyire a lapokból szerezték információikat. A Két birodalom gyásza vagy Erzsébet királynő halála [29] címűbe például egyszerűen átemelték a Pesti Hírlap egy cikkét pusztán a lapot megnevezve, szerző, dátum és oldalszám nélkül. Azoknak a nyomdáknak az esetében, amelyek újságkiadással is foglalkoztak, [30] még nyilvánvalóbb az összefüggés. A gyilkosságról a ponyvák által közölt információk hitelességének ellenőrzéséhez a legalkalmasabb forrás Sztáray Irmának, a királyné kísérőjének visszaemlékezése.

Az Erzsébet királyné meggyilkolása és temetése [32] például nem Sztáray Irmát, hanem Berzeviczynét nevezi meg kísérőként. Ráadásul a támadás színhelyét a partról átteszi a hajóhídra, s a nagy féreg kultusza állítja, a hajó kapitánya azonnal intézkedett a tettes üldözéséről a kapitány valójában meglehetősen későn, az udvarhölgytől értesült arról, hogy a királyné van a fedélzeten, és semmit sem tudott a merényletről.

A gyilkost hamarosan el is fogta két kocsis a ponyva még a nevüket is tudni véli, egy másik kiadvány azonban egy huszártisztet nevez meg a bűnös feltartóztatójaként [33]s a reszelőt is megtalálták a kezében valójában sokáig kutattak a Luccheni által eldobott fegyver után [34]. A királyné halálos ágyánál jelen lévő orvos, Dr. Golay nevét a ponyva Colaxra torzítja, Madame Mayerből, a fogadós feleségéből pedig egy Mayer nevű orvost kreál.

Több ponyva is tévesen állítja, hogy a királyné nagy kísérettel utazott, [35] és szintén többen megjelenik szóról szóra azonosan elbeszélvehogy a kapitány hogyan vágta fel Erzsébet fűzőjét, vitte le a kabinjába, és fedezte fel a sebet, amelyből kicsordult vagy egyenesen dőlt a vér.

a nagy féreg kultusza hogyan kell irritálni a parazitákat a testben

Sztáray Irma elbeszélése szerint viszont ő maga vágta fel a fűzőt, a seb pedig alig volt észrevehető, s mindössze egyetlen csepp vér látszott rajta. A kapitány szerepének kiemelése, a kíséret hangsúlyozása és a vérzés említése ezzel szemben a romantikus hősökről, fényes urakról ábrándozó, izgalomra és borzongásra éhes közönség ízlésének kiszolgálására irányult, s nem sokban különbözött a bűnügyi ponyvák vérben tocsogó részleteitől. Ugyanez mondható el a bécsi temetést bemutató ponyvákról is: egyesek halmozzák az információkat, számadatokat hány ló volt a hintók előtt, hány ember vonult ki az utcára, mennyi koszorú stb.

Témák A ponyvákban hat jól elhatárolható téma variálódik: 1.

Ezek közül többről már volt szó, ezért most csak kettőt vizsgálok meg részletesebben. A királyné alakja a ponyvákban. A lapok merénylet utáni cikkeit, a bennük közölt megemlékezések, versek szóhasználatát a ponyvák szövegével összevetve igen sok egyezést találhatunk. Mind az újságokban, mind férgek fogat csikorgatnak ponyvákban ugyanazok a toposzok jelentkeznek, a korábban említetteket kiteljesítve: a magyarok iránti szeretete, magyartudás, szépség és jóság.

Tőrt ütött szivébe a pokolnak tébolya és árvaságra jutott a magyar nemzet, mert az a meggyilkolt angyal a mi édes anyánk volt: Királyasszonyunk, a szép, a jó, a bánatos édes Reményünk, csillogó biztatásunk volt ő nekünk. Mind az újságokban, mind a ponyvákban közölt életrajzokban megemlékeztek a házassága örömére hirdetett amnesztiáról, a kiegyezésben játszott és e szövegekben erősen felnagyított szerepéről, kiemelték kisebb gyermekei magyar a nagy féreg kultusza, sőt a ponyvák a Deák ravatalánál való megjelenését is hangsúlyozzák.

Gyakran előforduló, Erzsébetre valójában a legkevésbé sem jellemző sztereotípia még a jó feleség és jó anya. Az ennek ellentmondó tényekre is találtak megoldást: mind az újságok, mind a ponyvák a Rudolf halála miatt érzett fájdalmával és betegségével mentegetik az utolsó évtizedekben Magyarország és a család iránt tanúsított érdektelenségét.

András lánya, Szent Erzsébet között e párhuzamot csak erősítette mindkettejük bajor kötődése. A merénylet hírére a közfigyelem természetesen azonnal az áldozat családja felé fordult. Így van ez a közemberek esetében is, különösen kisebb közösségekben, amelyekben mindenki ismer mindenkit, tudják az elhunyt és a hozzátartozók közötti érzelmi viszonyokat, a róluk szóló pletykákat stb.