A férgek lementek a torkán
Nemes Z. Márió Körösztös Gergő költészetéről.

A pszeudo-személyes mező antropomorf világa Szájakkal és Arcokkal van túlzsúfolva, melyek folyamatosan mantráznak. Hogy mit?
FÉRGEK A MASZKBAN (!!!)
Alapvetően önmagukat: önnön identitáspoétikájukat mint ideológiát. A baloldali-liberális-konzervatív humanizmus az érintettség, angazsáltság és felelősség reprezentációs alakzataival tölti fel az irodalmi teret. Mert a Szájak és az Arcok, akármennyi operatív iróniát is használjanak fel játékosságuk imitálására, mégiscsak a hatalom-akarása mentén küzdenek meg a beszéd kontrollálásáért.
De minek mondani bármit?

Egy ilyen térben kifejezetten üdítő az olyan líra, mint Körösztös Gergőé, mely inkább eltűnni, elszivárogni, elmásulni vágyik. Ebben a vállalkozásban leginkább Erdély Miklós segít Körösztösnek, hiszen a vers ürességének vágya ott munkál például a lyukas bánat szillogizmusokban, mely az egyik legkövetkezetesebb neoavantgárd-hommage, amit az utóbbi években olvastam.
Persze nem volt-e az Erdély-féle líra már eleve egy gyógyszer férgek nemozol áron bizonyuló költészeti eszményhez fűzött parazitisztikus hommage?

Nem volt-e már eleve elevenségétől megfosztott ektoplazma? Ez pedig megint csak visszavezet az űr, üresség és ürítés dicséretéhez. De ez mégsem némaság.
Pin0 Amikor a mérleg nyelve elkezdett a rettegett százas felé kúszni, elege lett. Diétázni kezdett. Zellerleves, káposztaleves. Paleo diéta, vegán diéta, nyersvegán diéta.
De miért ne lehetne a slejm a logosz kihívója? Ahogy a szellemidéző torkából felfakad az ektoplazma, úgy szakad fel a vers-slejm a nyelvben.

A Szájak és Arcok számára a slejm nem egyszerűen gyanús, hanem botrányos. A slejm az, amivel a Száj megalázza önmagát és az Arcot.
Kislányom allergiás lett az antibiotikumra! Bőrkiütése lett! Mi a teendő most??
Megalázza a rejtett törvényhozás téziseit, hiszen a leleplezi, hogy a jelentés-akarás akcelerációja minden ideológia elmocsarasodásához vezet. A Száj leköpi az Arcot, mert az univerzum és a nyelv végül is egy köpet, ahogy Georges Bataille mondja, csak az a kérdés, hogy van-e elég slejm semmivé köpni az egész irodalmat.
Vacsora után voltak, Klingsor a legjobb borait hozatta fel előkelő vendége tiszteletére. Kettesben iddogáltak az irdatlan nagy terem közepén. Bizony, kedves öcsém, nem is képzeled, milyen elhagyott vagyok. Esztendőszámra nem jön hozzám látogató.